Kréta: Minotaurus és a hőség


Az idei nyaralásunk szervezése tavaly szeptemberben kezdődött, ugyanis ekkor sikerült megvásárolnunk a repülőjegyünket Krétára 14.285 Ft-ért (ki is raktuk a Facebook oldalunkra), ami több, mint jó ár a főszezon közepén! A Wizzairnek és az elrontott árazásának hála idén is folytathattuk a görög szigeteket felfedező nyaralásainkat, Szantorini, Mykonos és Rodosz után most a legnagyobb szigettel ismerkedhettünk meg.

Elérkezett az utazás ideje és vele együtt megérkezett Cerbeus, a hőhullám is! Miután leszálltunk Chania repterén 42 fok fogadott minket és még sötétedés után is 35 fokot mutatott a hőmérő. Ilyen hőséget csak a medence vagy a tenger mellett lehet kibírni! Az első napjainkban ehhez is igazítottuk a programunkat, a strandolás kapta a főszerepet. A jó ár, érték arányú szállásunk Chania külvárosában, egy csendesebb öbölben volt, így tömeg nélkül élvezhettük a kellemesen langyos tengert, illetve a pár fokkal hűvösebb szállodai medencét. A szoba oké, a reggeli kínálata bőséges, a tenger pedig 2 perc sétára, ennyi elég is a boldogságunkhoz! Chania óvárosába a szállodától pár lépésre induló helyijáratos busszal jutottunk be, amely olcsón és gyorsan szállított minket a nyüzsgő forgatagba.



Chania

Chania a sziget második legnagyobb városa, sok-sok történelmi emlékkel, szűk sikátorokkal, a Velencei kikötő partján hangulatos tavernákkal és természetesen mindenütt bazárokkal, amikben a kipreparált tengeri süntől a villogós repülő fütyfürüttyig mindent meg lehet vásárolni! A kikötő, az erőd, a mecset, a sikátorok és a világítótorony felfedezésére nem is elegendő egy nap, érdemes több alkalommal is elvegyülni a görög esték hangulatában. Az öböl alakú kikötő partján végig jobbnál jobb étteremek csábítanak vacsorára, nekünk a leggörögösebb, Amphora nevű lett a kedvencünk a kék asztalaival, székeivel és természetesen a kifogástalan ételeivel!













A nyaralásunk középső 3 napjára terveztük a kirándulásokat, amelyhez autót béreltünk a szálloda melletti kölcsönzőtől. Kicsi autónkkal az első utunk Knosszoszba vezetett, hogy megtekintsük a Minótaurosz palotáját, illetve annak maradványait. A 140 km-es, két órás út után örömmel fogadtuk, hogy még az olajfák árnyékában is találtunk parkolóhelyet, de az öröm hamarosan az arcunkra fagyott. A parkolóőr közölte, hogy a hőség miatt a kormányzat bezáratta Knosszoszt, csak délután 5 órakor fog kinyitni. Délben, 42 fokban nem esett jól ez az információ. Rövid hezitáció után amellett döntöttünk, hogy megvárjuk a délutáni nyitást, mert nincs lehetőségünk másik napon visszajönni. A köztes időben pedig bemegyünk Heraklionba és felfedezzük a várost, ami egyébként nem szerepelt a terveinkben.


Heraklion

A sejtéseink be is igazolódtak, a sziget fővárosa, Heraklion nem is különösebben szép, nincs is sok látnivaló, simán kihagyható! Rövid óvárosi séta és egy ebéd után úgy döntöttünk, hogy a hátralévő ráérős időnkben a Régészeti Múzeumot fogjuk megnézni és nem csak a klíma és a büfé miatt ;). A múzeumba és a Knosszoszi Palotába lehet kombi belépőjegyet váltani, így pár euróval többért mindkét helyet meg lehet tekinteni és érdemes is, hiszen a múzeumban nagyon sok, a palotából származó freskó és szobor van kiállítva, így komplexebb élményt ad mindkét egység megtekintése. 







Knosszoszi Palota (Unesco világörökség)

Az öt órás nyitásra már elég szép tömeg várakozott a kapuban, mindenki szerette volna minél előbb felfedezni az egykori labirintus várost. A Mínoszi civilizáció központjaként szolgáló városból túl sok nem maradt, de a többszintes labirintusrendszerből néhány megmaradt részlet alapján egészen izgalmas ókori városra lehet következtetni. A palota megtekintése kihagyhatatlan program azoknak, akik Krétán járnak! Látogatásunkkor a Minotaurus, a mitológiai bikafejű ember sajnos nem volt otthon, vagy csak elbújt az irdatlan hőség elől.











Elafonissi Beach

Következő napunk programja a Chaniatól kb. 70 km-re található gyönyörű, rózsaszín homokos Elafonissi Beach és laguna volt. Már az odaút is meglehetősen érdekes, mert az utolsó 30-40 km egy hegyvonulaton halad át, néhol egysávos, korlát nélküli, hajtűkanyarokkal tűzdelt utakon. Az út végén a jókora parkoló arról árulkodott, hogy nem leszünk egyedül a meseszép tengerparton. Így is történt, valóban nagyon sokan szerettek volna megmártózni a rózsaszín / fehér homokos kristálytiszta vízű strandon. Az infrasturktúra itt jól ki van építve, büfék, öltözők, WC-k rendelkezésre állnak, minden adott egy kellemes, pancsolós nap eltöltéséhez!










Balos Beach

Az utolsó autóbérlős napunkon az Elafonissihoz hasonló, de nehezebben megközelíthető Balos Beach felfedezését vettük célba. Balos autóval körülményesen megközelíthető, ugyanis az utolsó 8 km-es hegyi szakasz murvás úton halad, ahonnan a legtöbb bérelt autó (a miénk is) ki van tiltva. A parkolótól pedig egy másfél kilométeres meredek, hegyi, árnyék nélküli gyalogúton érhető el a strand. Mi a kényelmesebb megoldást választottuk: Kissamosig autóztunk onnan pedig szervezett túrán, hajóval jutottunk el Balosra. A másfél órás hajóút után egy sziklás parton kötöttünk ki és kb. két óránk volt a gyönyörű part felfedezésére. A víz és a táj is hasonló Elafonissihez, itt is egy szigetet egy homokpad köt össze a szárazfölddel, de itt nincs kiépített mosdó és büfé, mert egy tájvédelmi körzet része a part. A tömeg hasonlóan nagy, ha nem nagyobb, mint a másik parton. A sok hasonlóság okán evidens összehasnolítani Balost és Elafonissit és általában Balost tartják szebbnek, nekünk viszont Elafonissi jobban bejött.









Gramvousa sziget

A hajókirándulás részeként egy rövid időre kikötöttünk a korábban kalózszigetként elhíresült Gramvousa szigeten. Itt lehetőség lett volna felkaptatni az erődbe, de mi inkább a strandolást és a zátonyra futott hajóroncs megtekintését választottuk. 






Utolsó napjainkon ismét a medence és a tengerpart kapta a főszerepet, amely kellemes levezetéséül szolgált a kissé forróra sikeredett, ám annál élménygazdagabb krétai nyaralásunknak.