Utazni jó! Olcsón még jobb! Tippek, élmények 50 országból! Add a könyvjelzőidhez: anetkukaca.hu
Friss ajánlatok naponta többször Facebookon, kövess minket! fb.com/anetkukaca

2017. május 5., péntek

Szentpétervár

A WizzAir bejelentette, hogy 2017. augusztus 27-től közvetlen járatokat indít Szentpétervárra Budapestről. A jegyek már 6.090 Ft-tól foglalhatóak egy irányba WDC tagoknak.

Ez jó ok arra, hogy előkeressük archívumunkból szentpétervári utazásunk képeit és bemutassuk, hogy milyen látnivalók is vannak a második legnagyobb orosz városban.
Fontos tudni, hogy Oroszországba vízum szükséges!

Szentpétervár több, mint 5 millió lakosú város, a világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül a legészakabbi. Ennek megfelelően az időjárás hideg, érdemes eszerint öltözködni és csomagolni.

Még 2009. februárjában voltunk a városban. Moszkvából a Rossiya Airlines TU-154-esével repültünk, amely már önmagában is élmény volt. Nem mondanám a legmodernebb repülőnek és a legkellemesebb utazásnak sem, tekintettel a moszkvai és szentpétervári hóviharra. A gép zörgött, rázkódott, az ülések előredőltek, a csomagtartók kinyíltak, de az orosz technika nem hagyott minket cserben és szerencsésen megérkeztünk.




Az évszaknak megfelelően mínusz tizensok fok volt és hóesés, de ennek ellenére gyalogosan indultunk a város felfedezésére. Első állomásunk Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés regényéből Raszkolnyikov háza volt, amelynek sarkát az íróról készített dombormű díszíti.


Nem sokkal később megérkeztünk az Izsák Székesegyházhoz, amelynek építését I. Sándor cár rendelte el és a 100 m-nél magasabb, méreteiben, arányaiban, valamint művészi megformálásában egyaránt csodálatraméltó bazilika elkészülése után a város főtemploma lett.


Folytatva sétánkat a Néva folyó felé, a parton megláttuk Nagy Péter cár bronz lovasszobrát. A szobor már több, mint 250 éves (II. Katalin állíttatta 1782-ben) és a legenda szerint amíg a Bronzlovas áll, idegen hatalom nem foglalhatja el a várost. Így azt a második világháborúban, Leningrád 900 napos ostroma alatt sem bontották le, mindössze homokzsákokkal és fa építménnyel álcázták és sértetlenül élte túl a blokádot.


Továbbhaladva a Néva parton az Admiralitás épülete után megérkeztünk Szentpétervár egyik legnagyobb látványosságához, a Téli Palotához. A palota 1762-ben készült el és az 1917-es októberi orosz forradalom kitöréséig a mindenkori uralkodó használta, 1917. júliusától novemberéig az Ideiglenes Kormány székhelye volt. 1918-ban az épület egy része, majd 1922-ben a teljes Téli Palota az Ermitázs múzeumé lett. Ma az UNESCO világörökség része.



Az Ermitázs mögött a Néva partra kisétálva, szembe találjuk magunkat a túlparti  Péter-Pál erőddel. Ez a város egyik első épülete, ami érthető is, hiszen az építkezések háborús időben kezdődtek. Szimbolikus jelentősége abban áll, hogy Pétert a balti-tengeri kijáratért indított háborús győzelmére emlékeztette, melyet a svédek fölött aratott, 1700-ban. Az építkezés 1712 és 1733 között zajlott. A hatszögű erődítmény 1740-ig maga volt „a város”. Valójában sosem töltött be védelmi feladatokat, 1712-től hírhedt börtönként üzemelt. Kazamatáiban raboskodott többek között Alekszej cárevics, Dosztojevszkij, Gorkij. Három hosszú hajója van csúcsos harangtoronnyal, amely aranyozott ormával – tetején a keresztet tartó angyal – Szentpétervár egyik szimbólumává vált. A templom belseje is szakított a hagyományokkal: a nagy ablakoknak köszönhetően fényárban úszik.


Erre a napra utoljára a Vérző Megváltó templom megtekintése maradt. A lenyűgöző szépségű templom, amelyet más néven Krisztus feltámadása templomnak is hívnak, a Jekatyerinszkij-csatorna közelében található. A templomot azon a helyen emelték, ahol 1881-ben II. Sándor cár ellen orosz anarchisták végzetes merényletet követtek el. A sokféle szín és anyag keveredése különlegesen egyedi látványt nyújt. A templom belső tereinek díszítéséhez a mozaikképek, ikonosztázok, a padló és a mennyezet díszítéséhez több mint 20-féle ásványt, többek között jáspist, rhodonitot, porfírt és olasz márványt használtak fel.


Másnap reggelre a havazás elállt, napsütéses idő várt ránk és a szálloda (Hotel Ambassador) felső emeletéről a reggeliző étteremből gyönyörű kilátás nyílt az előző nap megtekintett látványosságokra.




Ezen a napon taxival indultunk az általam egyik legjobban várt nevezetességhez, a Néva partján horgonyzó Auróra cirkálóhoz. A hajót 1897. és 1903. között építették, ám az már elkészültekor sem számított modern hajónak. Történelmi jelentőségét a "nagy októberi szocialista forradalom" idején szerezte, hiszen 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használt julián naptár szerint október 25-én) az Auróra  által leadott ágyúlövések adták meg a jelet a Téli Palota ostromának megkezdésére, amelynek a vége az lett, hogy a Vörös Gárda és a szovjetek kezébe került a hatalom, Vlagyimir Iljics Lenint megválasztották a létrejövő új kormány, a Népbiztosok Tanácsa elnökévé.
(Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy hogyan alakult volna Európa XX. századi történelme, ha nem a Titanic, hanem az Auróra süllyed el 😉)
A cirkáló 1957. óta múzeumként funkciónál és igen impozáns látványt kölcsönöz a Néva partnak.




Ezután már csak egy hosszú és fagyos séta következett vissza a szállodánkhoz, de közben azért készítettünk néhány fotót a jeges Néváról:





Olcsó szállások Szentpéterváron

Cikkünk Moszkváról



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése