Las Vegas (USA nyugat 4. rész)



Los Angeles
ből bérelt autónkkal a nevadai sivatag felé vettük az irányt, a cél Las Vegas! A közel 300 mérföldes (több, mint 450 km-es) utat három részre tudnám bontani: az első kb. 100 km, amíg az ember kikeveredik a Los Angeles környéki autópályák dzsungeléből, majd következik egy rövid, dombokon kanyargós rész, de az út legnagyobb része, nyíl egyenes autópálya a sivatagos / félsivatagos tájon keresztül.





Tipp: az út kétharmadánál érdemes egy pihenőt beiktatni Baker városkában a Mad Greek útszéli étteremben: eredeti görög gyros, görög hangulat, mintha a Bazi nagy görög lagzi filmbe csöppennénk bele 😀



Majdnem 5 órás utazás után a horizonton végre feltűnt Las Vegas sziluettje. A városba beérve első utunk az ikonikus "Welcome to fabulous Las Vegas" táblához vezetett. Már itt kaptunk egy kis ízelítőt a város hangulatából: egy Elvis imitátor próbálkozott némi zöldhasú ellenében minden turista-fotóra rákerülni :)
Las Vegas látnivalók szempontjából nem bonyolult: van a Las Vegas Boulevard, vagy ismertebb nevén a Strip, ahol a szállodák, kaszinók és a hozzájuk kapcsolódó látnivalók vannak. A Strip a Las Vegas táblától a másik végén található Stratosphere Hotelig kb. 4,8 mérföld (7,7 km) hosszú. Eltévedni maximum a szállodák belsejében lehet, ott viszont nagyon is könnyű!




Miután végigautóztunk a Strip-en és bejelentkeztünk a szállodánkba, már csak egy vacsorára volt időnk, valamint elkezdtünk ismerkedni a kaszinóban a játékgépekkel, egyelőre nem sok sikerrel. A szállodánk a Stratosphere Hotel, Casino and Tower volt, de erről később részletesen írunk. A város felfedezését a következő napra hagytuk!

Reggeli után bele is vetettük magunkat a forgatagba. Úgy döntöttünk, hogy az autót ezen a napon pihentetjük, helyette gyalogosan és tömegközlekedve fedezzük fel a várost. A strippel párhuzamosan fut a Las Vegas Monorail, aminek egyik végállomása a szállodánkhoz nagyon közel van, a másik végállomása pedig a Strip túlsó végén az MGM szállodánál van. Napijegy: 12 USD.


Ami minden szállodára jellemző: hatalmasak! Nemcsak több száz és ezer szoba, hanem rengeteg üzlet, étterem, nagy szórakoztató központ és megszámlálhatatlan mennyiségű játékgép a kaszinókban. Ami jó, hogy minden szállodába bemehetnek a turisták, szabadon nézelődhetnek a luxuskörülmények között és próbára tehetik szerencséjüket a játékgépeken.

Gyalogos túránkat így az MGM-nél keztük, majd a Strip-en észak felé haladva sétáltunk. Minden szálloda egyedi attrakcióval próbálja magára felhívni a figyelmet. Szerintünk ezek a leglátványosabbak: a Luxor a piramis formájú épületével és a nagy szfinx-szel, a New York, New York a Szabadságszobor kicsinyített másával és egy működő hullámvasúttal a Manhattant idéző felhőkarcolók között, a Paris az Eiffel toronnyal és a diadalívvel, vagy éppen a Venetian, velencei csatornákkal, ahol gondolák közlekednek... Minden csupa csillogás, a kialakításon, berendezésen, attrakciókon nem spóroltak, minden arra sarkallja az utazókat, hogy ott költsék el pénzüket. Ennek nehéz is ellenállni, mindenkinek csak a pénztárcája szab határt, hogy mennyire veti bele magát a bűn városának csábításába.












Elegancia szempontjából nekünk a Bellagio és a Caesars Palace jött be a leginkább. Mindkettőt kedvenc filmjeinkhez is hozzá tudtuk kapcsolni: a Bellagio-ban forgatták az Oceans Elevent, a Caesars Palace-ban pedig a Másnaposokat. Igazán különleges élmény ezekbe a szállodákba és kaszinókba belépni, ott sétálni és rácsodálkozni a mérhetetlen luxusra. (Korábbi cikkünk: a Bellagio karácsonyi díszben)









Miután végére értünk a gyalogos túránknak, újból felültünk a monorailre, hogy az MGM-től újra, immáron sötétben is végigjárjuk a várost, immár teljes díszkivilágításban. Azt kell, hogy mondjam, hogy leesett az állunk!








Ezzel mai napi túránk végére is értünk, még egy kis szállodai kaszinózás azért belefért, hátha visszanyerjük az utazás árát. Ez ugyan most nem jött össze, de nem adjuk fel 😉


További cikkek az USA nyugati partjáról

facebook.com/anetkukaca