Utazásunk története: Athos-hegyi Kolostor Köztársaság

Az utazás szervezéséről és az engedélyek beszerzéséről korábbi cikkekben írtunk.


Ha elintéztünk minden papírmunkát, lassan elérkezik az utazás időpontja. Az utazás reggelén elég korán kell kelni, hogy időben, kb. 8:30-ra már Ouranoupoli-ba érjen az ember. Aki autóval érkezik, annak a zárt, fizetős parkolót javaslom a városka szélén, az út jobb oldalán (kb. 8 EUR/nap). Innen gyalogosan kell tovább menni: néhány lépésre van csak a Pilgrim's office, ahol a 30 EUR fejében odaadják a belépési engedélyt. Ezután a kompjegyet kell megvenni: a kikötői bazársoron van az iroda, az Ouranoupli -> Dafni egyirányú jegy ára kb. 8 EUR. Ha ez is megvan, akkor már csak várni kell a komp indulását: 9:45.

Piros: parkoló, kék: Pilgrim's Office, Zöld: kompjegy, Narancs: kikötő


Miután elindult a komp, hamarosan elhagyjuk a civilizált világot és látjuk az Athos köztársaság határépületét és a kerítés egy részét, ami megakadályozza a szárazföldi bejutást a félszigetre. A komp oda- és visszafelé is minden kolostornál megáll, akik ezeket a kolostorokat tervezik meglátogatni, ki tudnak szállni. 


Mi a végállomásig, Dafni-ig mentünk, kb. 2 óra volt az út. Dafni egy kis kikötővároska látszatát kelti, van itt szuvenirshop, étterem, rendőrség... Ezeket inkább majd visszafelé érdemes megnézni. Ahogy kiköt a komp, sietni kell az ott parkoló (nagyon öreg) buszra, ami az egyetlen lehetőség eljutni a fővárosba, Karyes-be. Kb. 40 perc az út és nagyon-nagyon szűk, meredek utakon megy a busz, az ülőhely azért is hasznos, mert könnyebb ülve, mint kapaszkodva imádkozni :)) Tényleg félelmetes, lélegzetelállító az út. Minden elismerésem a Mercedes mérnökeié, akik kb. 40 évvel ezelőtt ilyen technikát tudtak összerakni. És természetesen a sofőré. A viteldíj 3,5 EUR, amit menet közben szednek be.


A feledhetetlen utazás után megérkezünk a köztársaság fővárosába Karyes-be. Itt is minden megtalálható: az élelmiszerbolttól az orvosig minden. A városka főteréről iránytaxik indulnak a kolostorokhoz. A távolságtól függően fix a díjuk, ami szétoszlik az utasok között. Mivel 8-10 személyes kisbuszokról van szó, akár egész olcsón is meg lehet úszni az utat.
Mi a félsziget keleti oldalán található Stavronikita kolostort választottuk éjszakára, amit gyalogosan terveztünk megközelíteni. Kb. 2 óra és majdnem 6 km séta után érkeztünk meg. A Stavronikita a legkisebb kolostor a félszigeten, azonban igen jó választásnak bizonyult: gyönyörű épület, gyönyörű környezet, valamint a többi kolostorral ellentétben itt nem sokágyas hálótermek vannak, hanem 2-3 ágyas egyszerűen berendezett, de nagyon tiszta és kényelmes vendégszobák (áram nincs, petróleum lámpa van :)).


A délután többi része szabadprogram volt. Felfedeztük a kolostort, valamint környékét. Este 18 órakor volt gyülekező az esti szentmisére, amit mi a kápolna ajtajából figyeltünk, nem ortodox lévén nem tudtuk volna benn, hogy mi a teendőnk. A mise után már várt minket a vacsora: valami paradicsomos egytálétel (fura ízű), kenyér, uborka, paradicsom, olívabogyó, görögdinnye. Jól laktunk, de nem mondanánk finomnak. Aztán alvás. A hajnali misét kihagytuk, és a szolid kolostori reggeliből sem ettünk (kenyér, lekvár, kávé, víz).


Összebeszéltünk a többi vendéggel és hívtunk egy iránytaxit a fővárosba (25 EUR volt 10 felé osztva az útiköltség). A visszafelé gyaloglást azért vetettük el, mert végig hegynek felfelé az augusztusi melegben gyakorlatilag teljesíthetetlen feladatnak tűnt. Karyesből 10:00-kor és 10:30-kor indult a busz a "halálúton" Dafniba, a kikötőbe. Itt, a komp érkezése előtt van lehetőség szuvenírt vásárolni, enni/inni valamit. A komp délben indul vissza Ouranoupoliba. Hazautunkat delfinek kísérték :)